A Somló-hegy vulkáni kúpja elsősorban a szőlőtermesztésről és a borkészítésről híres, de kirándulási célpontként is kiváló. Dobáról indulva a sárga háromszög, majd a sárga jelzésen néhány óra alatt körbejárható a bazalthegy, de kisgyerekkel csak edzett szülőknek ajánlható ez a túra. Inkább érdemes kisebb túrákkal felkeresni pl. a várat vagy egy-egy kápolnát a hegy oldalában. A Dobáról induló túra során a szőlőből hamar beérünk az erdőbe, ahol igen meredek kapaszkodó után érjük el a várromhoz vezető utat. A várból csodálatos kilátás tárul elénk. Ezután rövid sétával érjük el a hegy csúcsát, ahol a Szent István-kilátó magasodik. Aljában büfé, pihenőhely működik, tetejéről körpanorámában gyönyörködhetünk. Innen akár vissza is lehet sétálni, de a Kitaibel-tanösvény további szakaszán le is lehet ereszkedni ismét a szőlők közé. A meredek, kőgörgeteges (ún. kukoricásodott bazalt) út a Szent Margit kápolnához vezet. Ez a szakasz kisgyerekkel igen nehezen járható, min. egy felnőtt/egy gyerek az ideális elosztás a leereszkedéskor. A Szent Margit kápolnától kényelmes, kiépített úton, a szőlősorok és a pincék között sétálhatunk vissza a hegy dobai oldalára. Az út végén érdemes egy kis kitérőt tenni a Szent Márton kápolnához, ahol a Szent Márton forrásból olthatjuk szomjunkat. A kirándulás kb. 6-7 km, de a kapaszkodók és ereszkedők miatt kisgyerekkel jóval hosszabbnak tűnik.
Belépő: várromnál nincs; kilátónál 200 Ft/felnőtt, gyerekeknek ingyenes
Saját tapasztalatok: Nagyobb társasággal, szervezett túra keretében vágtunk neki a túrának. Bevallom, kissé aggódtam, hogy fogja bírni a leányzó, de a többiek biztattak és a segítségüket is felajánlották, így belevágtunk. Az első emelkedők után meg voltam győződve róla, hogy legfeljebb a kilátóig jutunk, de nem így történt. A terepgyerek, az terepgyerek... :-) Az első nyafogás után, ahogy közeledtünk a várhoz, egyre izgalmasabb lett számára a túra, a kilátóhoz vezető úton már elől menetelt és esze ágában sem volt visszafordulni. A kilátó tövében tett pihenő után újult erővel indult a lefelé útnak. Jó, hogy nem tudtam, hogy ez a szakasz még tőlem is odafigyelést igényel a csúszkálás miatt, pláne egy kézzel megtartva egy 18 kg-os gyereket... Megoldottuk, nagy nevetésekkel és a karizmom erősödésével, de meg kell mondanom, másoknak sem ment jobban (gyerek nélkül)... Ezen a szakaszon már minden túratárs elismerését kivívta a legifjabb csapattag. Persze a Szent Margit kápolnánál már a tartalék energia is elfogyott, sőt a cipő is feltörte a lábát, így barátnőm férje vitte a nyakában az út hátralevő részében (kb. 1 km), amíg ő énekelt. A forrásnál új erőre kapott és nagyot pancsolt a vízben. A kocsiban, mire beindítottam a motort, már aludt, de felejthetetlen élmény volt mindkettőnk számára és egyikünk sem bánta meg, sőt... :-)
Térkép forrása: www.somloiborut.hu
.jpg)
